Barion Pixel

Szüreti hangulatban: mire jó a szőlőmagolaj?

Az elmúlt évek kutatásai rámutattak arra, hogy nemcsak a gyümölcs maga és az abból nyert szőlőlé rendelkezik  pozitív élettani hatással, hanem a szőlő melléktermékeinek is kiemelkedő szerepe van az egészséges  életmód  kialakításában.

Az eddigi munkát számos vizsgálattal, azok eredményeivel, valamint a felhasználásra tett javaslatokkal, referenciákkal sikerült megerősíteni.

Az első magyar, nagy mennyiségben, gazdaságosan, forgalmazott hidegen sajtolt szőlőmagolaj a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program (NKFP) 2001-2004. eredménye a Központi Élelmiszer-tudományi Kutatató Intézetben (KÉKI) jelen szerző kutatási témájaként készült Pilisborosjenőn egy demonstrációs üzemben. Azelőtt voltak kísérleti gyártások, amiről korábbi szakcikkek beszámoltak. Azóta az NKFP program eredményeként több cégnél is megvalósult és keresett termék lett a hidegen sajtolt szőlőmagolaj. A szőlő magjában lévő kevéske (10-18%) olaj (Vitis viniferae oleum e semine) a szervezetünk számára sokkal több és értékesebb bioaktív anyagokat tartalmaz, mint más, ismert növényi olajok. Helyettesíti az importot, mivel magyar szőlőből, a legkíméletesebb fizikai eljárással készült, élettanilag fontos étolaj, mely külsőleg is kiváló, öregedést gátló kozmetikum.

A hidegen sajtolással az „extra szűz” olajokhoz hasonló élettanilag értékes antioxidáns anyagokban gazdag étolajat állítottunk elő, mely lényegesen eltérő minőségű, ezért drágább a nagyüzemi oldószeres kivonással, desztillálással és különböző finomítási eljárásokkal készült, finomított étolajoktól”. Az avasodásra hajlamosabb „finomított étolajokat” stabilizálják, dúsítják adalékanyagokkal.

A hidegen sajtolt olaj sajátos hagyományos préseléssel készül. A szárított mag zúzása után a 6-8% kinyerhető olaj nagy nyomáson működő csigapréssel cseppenként nyerhető ki, majd kíméletes ülepítéssel, szűréssel tisztítják. Más melegsajtolási és nedves magfeldolgozási eljárásokkal szemben ez a módszer a legkíméletesebb. II. Miksa császár olyan értékesnek tartotta, a kezdetlegesen kiütéssel nyert szőlőmagolaját, hogy 1596-ig az olaj előállítása császári monopólium volt és az arannyal volt egyenértékű. Ma két szőlőtermelő európai államban készítenek lepárlással szőlőmagolajat (francia, olasz), az oldószeres (alkoholos) extrakcióval, desztillációval „finomított” olajként szupermarketekben forgalmazzák, hasonlóan az olcsó olívaolajokhoz. Ezek a „finomított” feliratú étolajok kevésbé értékesek, mivel nem tartalmazzák a hidegen sajtolásnál kioldódó bioaktív, antioxidáns anyagokat, csak legfeljebb utólag hozzáadottan. A káros lepárlási hőkezelés miatt viszont tartalmazzák a nemkívánatos transz-zsírsavakat, főként transz-linolsavat, melynek túlzott fogyasztása kockázatos, növeli az LDL-koleszterin szintet, depózsírt és az elhízást, újabban transz-zsírsavak rákkeltő hatását bizonyították. Napjainkban több éves feledés után ismét reneszánszát éli a hidegen sajtolt szőlőmagolaj, mely tetszetős, átlátszó, zöldessárga színű, illata dióhoz, mazsolához, feldolgozott szőlőhöz hasonló. Kellemes íze és számos előnyös biológiai tulajdonsága miatt is, valamennyi növényi olajfélénél értékesebbnek tartják. Elsősorban fűszerezett, ízesített salátaolajként és hidegkonyhai ételeknél használják az igényes csúcs gasztronómiában és drága kozmetikai szereknél, a bőr elöregedése ellen a töredezett elasztin, kollagén-láncok regenerálásra például a francia borterápiás (oenothérapie) kezeléseknél.

A tökmagolajhoz hasonlóan a népi gyógyászatban és a szabadforgalmú gyógyszerek között is világszerte terjed a szőlőmagolaj és kivonatok széleskörű alkalmazása. Sütéshez is kiváló lehet, anélkül, hogy égés vagy akrilamid-, füstképződés bekövetkezne. 210º C felett van az égéspontja, míg az olívaolaj 120°C, a kukorica- és a szezámmagolajé 200°C. Mindezek ellenére nem ajánljuk sütésre, mert a hőhatásra káros transz- zsírsav képződik és az értékes anyagok is károsodnak. Táplálkozás élettanilag értékes az összetételénél fogva is, amit a KÉKI-ben végzett vizsgálatok és  a szakirodalom is alátámasztanak. A szőlő gyümölcs rendkívül gazdag forrása a bioaktív, antioxidáns, fenol-vegyületeknek, természetes színanyagoknak. A szőlőmag telítetlen zsírsavban A, E vitaminban, oligomer-proantocianidinekben(OPC), flavonokban, ezért az antioxidáns és szabadgyök semlegesítő hatása francia kutatások szerint 18,4-szer erősebb, mint a C vitaminé, és 50-szer erősebb az E vitaminnál. Az antioxidáns hatásnak tulajdonítható, hogy a 90% telítetlen zsírsav tartalom ellenére hosszan eltartható, avasodás nélkül, amit a hidegen sajtolt olajok fenolos komponenseinek tulajdonítanak, szemben az avasodásra hajlamos finomított étolajokkal.

A szőlőmagolaj az esszenciális telítetlen zsírsavösszetételének, elsősorban a linolsavnak (ω-6) köszönhetően, már kis mennyiségű fogyasztása is ideális, nincs zsíros utóíze, növeli a jó koleszterin szintet (HDL), csökkenti az LDL koleszterint, és a zsíranyagcserében segíti a depózsír lebontást. A napi túlzott zsírfogyasztás csökkentése minden második túlsúlyos magyar embernél fontos lenne. Az optimális 30-50 g napi zsiradék harmadát tehát lehetne hidegen sajtolt szőlőmagolajjal helyettesíteni, egy teáskanálnyi csak kevés (90 kcal/10 g) energiát adna. A hidegen sajtolt szőlőmagolaj kozmetikumok, gyógy- és szépségápoló szerek alapanyaga, de illatosított fürdő-, szauna-, és masszázs-olajok öregedés és narancsbőr gátlók adaléka. Tapasztalatok alapján baktericidként sokféle gyulladást (fogíny, fekély, reflux) csökkentő hatású, ugyanakkor bőr és hajregeneráló hatású.

Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a hidegen sajtolt szőlőmagolajban a komplex bioaktív anyagok a szervezet öregedéséért felelős szabadgyökök lekötésével gátolják a negatív környezeti hatásokat (légszennyezők, sugárzások, gyulladási folyamatok, kalcinogének, dohányzás, helytelen táplálkozás, túlzott sport okozta veszélyeket).